A dokumentum PDF formátumban

MÓRICZ ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÉS DRÁVA KÖZÉRDEKŰ MUZEÁLIS KIÁLLÍTÓHELY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

SZABÁLYZATA


Az intézmény működését meghatározó legfontosabb jogszabályok:

- 1997. évi CXL. törvény a- Barcs Város Képviselőtestületének – 220/2009.(X.15.) sz. határozata muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről,

- a többször módosított A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény,

- a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény,

- a többször módosított 150/1992.(XI.20.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szó-ló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére,

- a 2/1993. (I.30.) MKM rendelet az egyes kulturális közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről.

- Barcs Város Képviselőtestületének a 11/1999.(III.26.) rendelete a helyi közművelődési feladatokról, valamint a 62/2011. (III.17.) számú határozata.

- Barcs Város Önkormányzata 165/2011. (VII. 28.) számú határozata alapján.

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1).A költségvetési szerv neve (1): Móricz Zsigmond Művelődési Központ és Dráva Közérdekű Muzeális Kiállítóhely (4)

2.) A fenntartó neve, címe: Barcs Város Önkormányzata – 7570 Barcs, Bajcsy-Zs. u. 46.

3.) Az intézmény típusa: művelődési ház és kiállítóhely

4.) Az intézmény székhelyének

- címe: 7570 Barcs, Bajcsy-Zs. u. 9.

- helyrajzi száma: 893

- alapterülete: 2183 m2

5.) Az intézmény telephelyeinek címe:

- Dráva Közérdekű Muzeális Kiállítóhely Barcs, Széchenyi u.22. (4)

- hrsz: 173

- Területe: 2295 m2

- Jellege: kiállítóhely

- Alapítási éve: 1979 (Jogelőd intézmény Dráva Múzeum)

________________________________________

1. Barcs Város Képviselő-testülete 66/2008. (III. 20.) határozata

2. Barcs Város Képviselő-testülete 133/2009. (VI. 18.) határozata

3. Barcs Város Képviselő-testülete 62/2011. (III. 17.) határozata

4. Barcs Város Képviselő-testülete 165/2011. (VII. 28.) határozata

(Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága kezelésében 1979-1991. december 31-ig, Barcs Város Önkormányzata tulajdonában 1992. január 1-től)

- létrehozataláról szóló határozatok: Barcs Város Önkormányzata 165//2011. (VII. 28.)

- működési engedélyének száma és kelte: MK/116525/2011 Budapest, 2011. november 14.

- postai címe: 7570 Barcs, Széchenyi u. 22.

- telefonszáma: +36-82-462-817

- telefon- és fax száma: +36-82-463-207

- e-mail címe: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

- Faluház. (Barcs-Drávaszentes, Tarnócai u. 9.)

- Faluház (Barcs-Somogytarnóca, Károlyi M. u. 2./1)

6.) Jogszabályban meghatározott közfeladata (2), (4):

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. Törvény alapján a közművelődési tevékenységek folyamatos megvalósíthatósága érdekében közösségi színtér biztosítása, valamint a kulturális javak meghatározott anyagának megőrzése, kiállításokon és más módon történő bemutatása.

7.) Az intézmény alaptevékenysége (1), (2):

Szakágazati besorolása: 93290-0 Máshova nem sorolható egyéb szórakoztatás,

szabadidős tevékenység

Szakfeladatok:

910501 Közművelődési tevékenységek és támogatásuk

855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás

855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás

856091 Szakképzési és felnőttképzési támogatások

856092 Munkaerőpiaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások

856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szervekkel

680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

770000 Kölcsönzés, operatív lízing

581900 Egyéb kiadói tevékenység

821000 Adminisztratív kiegészítő szolgáltatás

890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

890442 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú foglalkoztatása

890443 Egyéb közfoglalkoztatás

910203 múzeumi kiállítási tevékenység (4)

910204 múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység (4)

________________________________________

(1) Barcs Város Képviselő-testülete 66/2008. (III. 20.) határozata

(2) Barcs Város Képviselő-testülete 133/2009. (VI. 18.) határozata

(3) Barcs Város Képviselő-testülete 62/2011. (III. 17.) határozata

(4) Barcs Város Képviselő-testülete 165/2011. (VII. 28.) határozata

8.) Az intézmény működési területe:

Barcs város közigazgatási területe (2)

9.) Az intézmény irányító szerve (2):

Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Székhelye: Barcs, Barcs, Bajcsy-Zs. u. 46.)

10.) Az intézmény alapító szerve: Községi Tanács – Barcs (1954. május 1.)

Az alapító jog gyakorlója:Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete

11. )Az intézmény gazdálkodási jogköre: önállóan működő (2), (3)

Gazdálkodási feladatait Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala látja el. A költségvetési előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkezik.

12.) A vezető kinevezési rendje (2):

Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete nyilvános pályázat útján a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő igazgatót bíz meg határozott időre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére tárgyú 150/1992. (XI.20.) Korm.rend. alapján.

13.) Típus szerinti besorolása:

A tevékenységek jellege alapján: közszolgáltató

Közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény

Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: önállóan működő

14.) Az Alapító okirat :

- kelte: 2011. augusztus 12., 2011.október 1-i hatállyal

Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete által a 84/1996. (V.24.) sz. határozatával elfogadott alapító okiratnak a képviselő-testület 279/2011. (XI.22.) sz., a 46/2004. (III.18.) sz. határozatának 4. pontjával, a 288/2005. (IX.22.) sz. határozatával, a 262/2005. (X. 27.) sz.

határozatával 31/2006. (VI. 15.) sz. határozata 1. pontjával, a 114/2007. (VI.21.) sz. határozata 3. pontjával, 164/2007. (IX.20.) sz. határozatával, 215/2007. (XI.22.) sz. határozatával, 9/2008. (I.24.) sz. határozata II./5. pontjával, valamint 66/2008 (III.20.) sz.

________________________________________

(1) Barcs Város Képviselő-testülete 66/2008. (III. 20.) határozata

(2) Barcs Város Képviselő-testülete 133/2009. (VI. 18.) határozata

(3) Barcs Város Képviselő-testülete 62/2011. (III. 17.) határozata

(4) Barcs Város Képviselő-testülete 165/2011. (VII. 28.) határozata

határozatának II/3. pontjával, 133/2009. (VI.18.) sz. határozatának 2.3. pontjával, 62/2011(III.7.) sz. határozatának 2. pontjával, valamint 165/2011. (VII. 28.) számú határozatának 2. pontjával módosított és egységes szerkezetbe foglalt szövege.

15.) A szerv nyilvántartási száma (PIR): 397197

16.) A szerv engedélyezett létszáma: 8 főfoglalkozású 2 részfoglalkozású alkalmazott

17.) Ellenőrzési feladatok:

Az intézmény gazdasági, pénzügyi, törvényességi ellenőrzését Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala végzi.

Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm.rendelet (továbbiakban Ámr.) 145/A. § (1)-(4) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseknek megfelelően az intézmény vezetője az intézmény gazdálkodásának folyamatára (tervezés, végrehajtás, beszámolás) és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a FEUVE (folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés) rendszerét.

Az Ámr. 145/A. § (5) bekezdésében foglaltak értelmében az intézmény vezetője köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, amely jelen szervezeti és működési szabályzat 7. számú mellékletét képezi.

Az Ámr. 145/B. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően az intézmény vezetője köteles elkészíteni az intézmény ellenőrzési nyomvonalát, amely az intézmény tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, továbbá irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését.

Az Ámr. 145/C. §-ban foglaltak szerint az intézmény vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni.

18.) Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony (2):

Foglalkoztatottjainak jogviszonya alapesetben közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. évi törvény irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya munkavállaló, melyekre a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyaira a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az irányadó.

II. RÉSZ

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE

1.) Az intézmény szervezeti felépítése:

- Igazgató

- Művelődési Központ Közművelődési szakalkalmazottak

- Kiállítóhely közművelődési szakalkalmazott

- Megbízási díjas csoportvezetők

- Részfoglalkozású faluházi gondnokok

- Művelődési központ takarítók

- Kiállítóhely teremőr/takarító

2.) A fő munkafolyamatok és felelőseik:

Vezetési, irányítási feladatok: tervezés, feladatok megfogalmazása, döntések meghozatala, irányítás, koordináció, ellenőrzés, elemzés. Külső szervezetekkel való kapcsolattartás, egyszemélyi vezetői felelősség.

Az intézmény élén az igazgató áll:

- irányítja és szervezi a művelődési központ szakmai munkáját, szakmai ügyekben képviseli az intézményt,

- a hatáskörébe tartozó ügyekben eleget tesz a szakszervezeti és közalkalmazotti tanácsi egyeztetési kötelezettségének;

- a jogszabályban meghatározottak szerint végzi művelődés-igazgatási, illetőleg más, törvényben előírt kötelezettségeit;

- gondoskodik a munkaerő gazdálkodási feladatok ellátásáról.

- szervezi az együttműködést külső szervekkel, civil szervezetekkel;

- munkáltatói jogkörrel rendelkezik.

- ellátja és irányítja a művelődési, szakmai munka belső ellenőrzését a belső működési szabályzatának megfelelően;

- az eredményes gazdálkodás érdekében az éves költségvetés tervezésének időszakában felméri és a gazdasági vezetővel egyezteti a következő évi személyi és dologi igényeit;

- támogatási lehetőségek felkutatásával és együttműködések kötésével elősegíti a művelődési központ rendezvényeinek gazdagítását, fejlesztését.

- irányítja és ellenőrzi a kiállítóhely gazdálkodását, szponzorok megkeresésével, díjazás ellenében nyújtott szolgáltatások megteremtésével és pályázatok elkészítésével szélesíti az intézmény pénzügyi lehetőségeit;

- gondoskodik arról, hogy az intézmény kiállítóhelyhez méltó módon illeszkedjék a város kulturális életéhez, emelje kiemelt rendezvényeinek rangját, megfelelő szerepet töltsön be az élő emberi alkotókészség és természet szépségeinek bemutatásában, a kulturális értékek megtartásában és újrateremtésében, megmutassa a város és környéke vonzó egyediségét, erősítse a hazai és külföldi látogatók iránta megmutatkozó érdeklődését;

- felelős az önkormányzati, vagy egyéb tulajdonban lévő és a kiállítóhely kezelésére bízott vagyontárgyak védelméért, folyamatosan ellenőrzi a gyűjtemény és a és kiállítóhely épületének állapotát, és a rendelkezésre álló források függvényében gondoskodik a karbantartásról, felújításról;

Felelős:

- az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazott szabályzat) nem utal más hatáskörébe.

- a munka- és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányításáért és ellenőrzéséért

Gazdálkodási feladatok:

Az intézmény gazdasági tevékenységének szakmai irányítása, végrehajtása.

Gazdálkodási feladatait munkamegosztási és felelősségvállalási megállapodás keretében az ÁMR. 16.§ (6) bekezdése alapján önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv (Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala) látja el. A költségvetési előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkezik.

Szakmai feladatok végzése:

1). A munkaköri leírásban meghatározott közművelődési részterületeknek megfelelő tervező, előkészítő, koordináló, operatív munka végrehajtása.

Felelősök: közművelődési szakalkalmazottak.

- A közművelődési feladatok végrehajtásában közreműködnek: megbízási díjas csoportvezetők.

2). A munkaköri leírásban meghatározott múzeumi közművelődési szakember részéről tervező, előkészítő, koordináló, operatív munka végrehajtása.

Felelős: múzeumi közművelődési szakember

2.1. Törzsanyag

A Dráva Közérdekű Muzeális Kiállítóhely törzsanyagát, a 2011. szeptember 30-tól megszűnt Dráva Múzeumtól vette át. A továbbiakban a kiállítóhely állományát vásárlással, gyűjtéssel, cserével, hivatalos átadással, saját előállítással nem gyarapíthatja – kivéve az adományozás útján megszerzett műtárgyakat, melyeket - a 2/2010. (I.14.) OKM rendelet 16.§ valamint a 20/2002 NKÖM 22§. (1) rendeletét figyelembe véve - kiállításában bemutathatja.

2.2. Letét

A kiállítóhely a 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény 48.§. értelmében nem szerződhet múzeumi letétre:

- Ezért más tulajdonában levő kulturális javakat, határozott időre szóló, írásbeli szerződés alapján megőrzésre nem vehet át.

2.3. Nyilvántartás

A múzeumi tárgyakról nyilvántartást kellett vezetni. A múzeum raktáraiban csak és kizárólag olyan tárgyakat lehet tárolni, melyeknek nyilvántartásba vétele megtörtént. A leltárkönyvek 2011. szeptember 30. dátummal lezárásra kerültek.

A törzsanyag nyilvántartásának legfontosabb eszközei a gyűjteményi leltárkönyvek, melyeket lemezszekrényben elzárva kell elhelyezni és tárolni. A leltárkönyvek szabályszerű vezetéséért a múzeumi közművelődési szakember felelős. A gyűjteményi tárgyak adatait a hagyományos papíralapú leltárkönyv mellett a Dráva Múzeum digitális adatbázisában is rögzítve lettek.

2.4. Raktározás:

A muzeális tárgyakat gyűjteményi raktárakban kell tárolni. A raktári rend kialakítása, amely optimálisan a gyűjteményi anyagfajták (fa, fém, textil, papír, üveg, stb.) igényeinek megfelelően és szaktudományos szempontok alapján történt. Gyűjteményi raktárakban csak leltározott múzeumi tárgyak helyezhetők el.

2.5. A kiállítóhely gyűjteményének kutathatósága, másolása, fényképezése:

Külső kutató számára a kiállítóhely gyűjteményben történő kutatáshoz, a tárgyakról fénykép vagy másolat készítéséhez a kiállítóhely igazgatójának előzetes írásbeli engedélye szükséges. Az engedélykérelemben meg kell jelölni a kutatás, fényképezés, másolás célját, a felhasználás módját, a másolandó írásos vagy képi anyag tulajdonjogát, a másolatok felhasználhatóságának feltételeit.

2.6. Gyűjtemény reviziója:

A revízió a múzeumi gyűjtemény módszeres felülvizsgálata, a gyűjteményi anyag ellenőrzése, a leltárkönyvek és más nyilvántartások adataival való egyeztetés alapján. A revíziót legalább két szakember végzi, az utolsó revíziót követő tíz éven belül.

2.7. Selejtezés törlése:

Gyűjteményi anyagot selejtezni csak az igazgató engedélyével és szakfelügyeleti szerv vagy minisztérium előzetes hozzájárulásával lehet. A selejtezést 3 főből álló selejtezési bizottság végzi, amelynek tagjait az igazgató jelöli ki. A selejtezésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az igazgató jóváhagyás végett a szakfelügyeleti szervhez juttat el. Muzeális tárgy leltárkönyvből történő törlését csak szakfelügyeleti szerv vagy minisztérium engedélyezheti. Az engedély számát a leltárkönyvben fel kell tüntetni. Kiselejtezett tárgy kiállítóhely dolgozó tulajdonába nem kerülhet, továbbadásáról, értékesítéséről, megsemmisítéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a selejtezési bizottság jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

Technikai-műszaki feladatok:

Az intézmény üzemeltetésével kapcsolatos technikai, műszaki feladatok végrehajtása, az intézményi tevékenység technikai feltételeinek biztosítása, kiszolgálása.

Felelősök: gondnokok

3.) A helyettesítés rendje

Az igazgatót akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő, kizárólagos hatáskörbe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel a vezetői pótlék nélkül – a "Közművelődési szakember (II.)" szakalkalmazottak (kiállítóhely, művelődési központ) helyettesítik.

Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét.

Az egyéb munkakörök helyettesítési rendjét az SZMSZ 4. számú melléklete tartalmazza.

4.) Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja

Az intézmény a tevékenységét csak más intézményekkel (elsősorban a közoktatási, közművelődési és közgyűjteményi intézményekkel) való rendszeres együttműködés keretében tudja ellátni. Az együttműködés konkrét formáit és feladatait minden évben a tanévkezdés időszakában kell áttekinteni és a következő évre meghatározni.

Az intézménynek feladata a településen lévő egyesületekkel, önszerveződő lakossági csoportokkal való kapcsolat kialakítása, tevékenységük szolgáltatásokkal történő segítése.

Az intézményt a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli.

Képviseleti jog

Az intézményt az önkormányzati szervnél, hatóságoknál és minden külső szervnél az igazgató, akadályoztatása esetén a "Közművelődési szakember (II.) munkakört ellátó szakalkalmazott képviseli.

Pénzügyi és gazdasági témákban az intézmény képviseletét az igazgató és a művelődési központban dolgozó "Közművelődési szakember (II.)" szakalkalmazott képviseli.

5.) A munka szervezése, munkaértekezletek rendje :

a./ Heti munkamegbeszélés:

Résztvevői: igazgató, művelődésszervezők, múzeumi közművelődési szakember, szükség szerint a megbízási díjas csoportvezetők.

Rendszeressége: hetente egyszer, illetve szükség szerint

a./ Vezetői munkaértekezlet:

Résztvevői: igazgató, gazdasági vezető, kulturális- és múzeumi közművelődési szakemberek

Rendszeressége: havonta és szükség szerint.

Rendszeressége: hetente egy alkalommal.

c./ Közalkalmazotti értekezlet:

Résztevői: valamennyi dolgozó

Rendszeressége: évi két alkalommal.

A közalkalmazotti értekezlet dönt:

- az intézmény művelődési programjáról;

- elfogadja az intézmény munka- és továbbképzési terveit;

- elfogadja az intézményvezető éves beszámolóját.

- véleményezési jogot gyakorol az intézmény átszervezésével, feladatának megváltoztatásával kapcsolatos kérdésekben, valamint az intézményvezető megbízásával, vagy a megbízás visszavonásával összefüggő döntésekben;

- véleményezi az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát.

6) A kiadmányozási jogkör gyakorlása

Az intézmény nevében aláírásra az intézményigazgató jogosult. Távolléte, akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó iratokat helyette a munkamegosztási és felelősségvállalási megállapodás alapján az önállóan gazdálkodó szervezet képviselője írja alá.

Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi kötelezettséget vállaló iratokban az aláírás érvényességéhez két jogosult személy aláírása szükséges. Az intézmény gazdál kodásával kapcsolatos pénzügyi kötelezettséget vállaló iratokban a kötelezettség vállalást az igazgató, ellenjegyzését a munkamegosztási és felelősségvállalási megállapodás alapján az önállóan gazdálkodó szervezet képviselője végzi.

Pénzfelvétel, banki forgalom terén, csekk-kibocsátási ügyekben a pénzintézethez bejelentettek

közül két személy együttes aláírása szükséges.

Az aláírók aláírásuk mellett körbélyegzőt használnak.

6.1 Az intézmény hivatalos levelezés során használatos bélyegzői és azok felirata:

Hosszú bélyegzők:

MÓRICZ ZSIGMOND

MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÉS DRÁVA KÖZÉRDEKŰ MUZEÁLIS KIÁLLÍTÓHELY

7570 Barcs, Bajcsy-Zs. u. 9.

Tel.: 82/463-125

MÓRICZ ZSIGMOND

MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÉS DRÁVA KÖZÉRDEKŰ MUZEÁLIS KIÁLLÍTÓHELY

7570 Barcs, Széchenyi u. 22.

Tel.: 82/463-207

BARCS VÁROS

POLGÁRMESTERI HIVATALA

7571 Barcs, Bajcsy-Zs. u. 46.

Adószám: 15397191-2-14

Szlsz.: 11743057-15397191-10120006

1.

Körbélyegző:

MÓRICZ ZSIGMOND

MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÉS DRÁVA KÖZÉRDEKŰ MUZEÁLIS

KIÁLLÍTÓHELY

7570 Barcs, Bajcsy-Zs. u. 9.

Tel.: 82/463-125

A bélyegzők használatára jogosultak:

körbélyegző: az igazgató;

hosszú bélyegző: a hivatalos levelezéssel megbízott „művelődésszervező (1)" és a múzeumi közművelődési szakember munkatárs

Barcs Város Polgármesteri Hivatala elnevezésű bélyegző csak a kötelezettségvállalásoknál, a pályázatoknál, valamint a banki- és pénztári elszámolásoknál használható.

III. RÉSZ

AZ INTÉZMÉNY SZAKMAI TEVÉKENYSÉGE

A.) 1. A intézmény köz- és alapfeladatai:

A helyi kultúra gondozása

A település kulturális, közösségi értékeinek közismertté tétele, a helyi tudás, a lokálpatriotizmus erősítése.

A helyi értékeket gazdagító kiállítások, helyi ünnepek, műsorok, bemutatók, találkozók, ötletbörzék, ,,ki mit tud" jellegű fesztiválok, vetélkedések szervezése.

A helyi társadalom kiemelkedő közösségei, személyiségei tevékenységének ismertté tétele, szerepük növelése, támogatása.

A kultúrák értékeivel való találkozás, az ünnep kultúrájának gondozása

Az élet minőségének gazdagításához, az ünnep együttes örömeihez, az esztétikai élmények megéléséhez, az egyetemes, a nemzeti, az etnikai, a kisebbségi, a helyi kultúra értékeinek megismeréséhez művelődési alkalmak, folyamatok biztosítása.

Színházi előadások, hangversenyek, képzőművészeti kiállítások kínálata, irodalmi estek, művészeti baráti körök szervezése.

Találkozók, fesztiválok rendezése, az azokon való részvétel kezdeményezése, szervezése.

A helyi, a regionális kulturális turizmus lehetőségeinek felkutatása, támogatása.

A határ menti magyar-horvát kulturális kapcsolatos és a testvérvárosi kulturális kapcsolatok ápolása.

Városi nagyrendezvények kulturális programokkal történő kiszolgálása.

A kreativitás, az alkotókedv ösztönzése

Amatőr művészeti körök, tanfolyamok, műhelyek szervezése, alkotó táborok kínálata.

A népművészet hagyományos tevékenységeinek gyakorlásához ének-, zene-, táncegyüttesek szervezése, működtetése.

A népi iparművészeti képességek tanulásához tanfolyamok, nyári táborok szervezése, műveikből bemutatók, kiállítások rendezése.

A helyi kreativitások ösztönzésére alapítványok életre hívása, az önképző tevékenységet segítő pályázatokon a részvétel szorgalmazása, segítése.

A település lakóinak érdekeire, érdeklődésére építve közösségek (klubok, baráti- és társas körök) létrejöttének ösztönzése, segítése.

Gyerekek részére nyári napközis szaktáborok kezdeményezése, szervezése.

Kulturális, közművelődési szolgáltatások biztosítása

A település különböző életkorú, érték- és érdekrendszerű civil közösségeinek igény szerinti segítése, művelődési szándékaik támogatása. A különböző civil közösségek közötti együttműködés kezdeményezése.

A különböző művészeti ágak kulturális piacához szervező munka, terek kínálata.

A település amatőr művészeti csoportjainak menedzselése.

A lakosság szórakozási igényeit kielégítő programok (táncrendezvények, családi estek, táncházak, szórakoztató műsorok) szervezése.

A helyi társadalom és a helyi, regionális sajtó közötti élő kapcsolat megteremtése.

A.) 2. A kiállítóhely köz- és alapfeladatai:

Alapvető feladata a kiállítóhelyen folyó kulturális tevékenység megismertetetése, propagálása, reklámozása a városban és környékén, országosan és alkalmanként külföldön is azzal a céllal, hogy közönséget szervezzen a kiállítóhely rendezvényeire;

A kiállítóhely anyagának megóvása és kutathatóságának biztosítása, közkinccsé tétele, elsősorban kiállításokon keresztül történő bemutatással, valamint a kiállítóhely muzeológiai tárgyú foglalkozásain, rendezvényein, illetve a tudományos és amatőr kutatóknak, érdeklődőknek nyújtott információ-szolgáltatással;

Együttműködik az ország és a megye más kiállítóhelyeivel, a város kulturális szervezeteivel, művelődési intézményeivel.

A kiállítóhely nem gyűjthet, nem dolgozhat fel és nem végezhet tudományos tevékenységet, feladata a gyűjtemény kiállításon való bemutatása és annak megőrzése, állagmegóvása.

B) Ismeretterjesztési, felnőttoktatási feladatok

Az iskolai képzést kiegészítő lehetőségek: nyelvi, felvételi előkészítő, korrepetáló stb. tanfolyamok, a mindennapi élet gazdaságosságát fejlesztő közhasznú, praktikus tanfolyamok, alkalmak, akciók szervezése, támogatása.

Barcs Város Képviselő-testülete a 262/2005. (X. 27.) sz. határozatában jóváhagyta, hogy az intézmény felnőttoktatással is foglalkozzon.

Az intézmény feladata olyan felnőttképzési oktatások szervezése, amelyek lehetőséget adnak az általános műveltség gyarapítására, illetve segítik a város foglalkoztatási gondjainak enyhítését (nyelvi-, számítástechnikai és speciális szakmai tanfolyamok).

C) Kiegészítő szolgáltató tevékenységek:

Az intézmény a helyiségeit (mint közösségi teret) biztosítja mindazon igények kielégítésére, amely a lakossági csoportok oktatásával, művelődésével, szórakozásával kapcsolatban jelentkeznek. Az intézmény a külső szervek ezirányú programjait a rendelkezésére álló műszaki-, technikai és informatikai eszközökkel is segíti. (A bérbeadások és szolgáltatások rendjét az 5. számú melléklet tartalmazza.)

Az intézmény a technikai eszközeivel, berendezéseivel és műszaki szolgáltatásaival segíti a kistérség önkormányzataitól, intézményeitől érkező igények kielégítését, fénymásolási szolgáltatással áll az érdeklődők rendelkezésére.

IV. RÉSZ

A MŰKÖDÉSSEL KAPCSOLATOS EGYÉB KÉRDÉSEK

1) a) Móricz Zsigmond Művelődési Központ nyitva tartása:

Az intézmény hétfőtől-péntekig 7:30 - 20.00 óráig, szombaton 14.00 – 22.00 óráig áll a látogatók rendelkezésére.

A nyitva tartási idő rendezvények esetén ettől eltér, ennek meghatározása - vendégrendezvények esetén engedélyezése - az igazgató hatásköre.

A nyitva tartás ideje alatt – hetenkénti váltással a portások közreműködésével, esetenként további dolgozók közreműködésével - ügyeletet kell biztosítani.

Az ügyeletet ellátó személyek főbb feladatai:

- a házirend betartatása,

- a látogatók számára a működéssel kapcsolatos információk nyújtása,

- a tanórák, csoportos foglalkozások, rendezvények zavartalanságának biztosítása,

- zárórakor az egész épület ellenőrzése, helyiségek és nyílászárók bezárása.

Az intézmény nyitásához és zárásához a dolgozók közül azok rendelkezhetnek főbejárati kulcsokkal, akiknek ezt az igazgató engedélyezi. A kiadott kulcsokról nyilvántartást kell vezetni.

b) Dráva Közérdekű Muzeális Kiállítóhely nyitva tartása a látogatók számára:

hétfő: szünnap

kedd – csütörtök: 10-12 óráig és 14-16 óráig

péntek: 8-12 óráig

szombat: 9-12 és 13-16 óráig

vasárnap: szünnap

A kiállítóhely látogatására bejelentkező vendégek fogadását úgy kell előjegyezni, hogy az lehetőleg látogatási időre essen. Kivételes esetben ettől eltérhetnek, de a dolgozók munkaidejét akkor is szem előtt kell tartani. A kiállítóhely nyitvatartási rendjéről – mely eltérhet a dolgozók munkarendjétől – az igazgató külön utasításban rendelkezik.

A dolgozók munkarendjével kapcsolatosan a munkaköri leírás az irányadó.

2.) A létesítmények és helyiségek használati rendje

Az intézmény helyiségeit, létesítményeit, berendezéseit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni.

Az intézmény minden dolgozója, látogatója felelős:

- a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért,

- az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

- az energia-felhasználással való takarékosságért,

- a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért.

Az intézménylátogatók számára a nyitvatartási idő alatt bármikor használható helyiségek: előtér, földszinti klubterem, közlekedő folyosók, mellékhelyiségek. Egyéb helyiségekben csak akkor lehet tartózkodni, ha ott valamilyen oktatási, közművelődési, társasági vagy egyéb szervezett tevékenység zajlik.

Zártkörű rendezvényeken csak a meghívottak vehetnek részt.

Az intézmény területén szándékosan, vagy gondatlanságból keletkezett kárt a károkozónak meg kell térítenie. Az ezzel összefüggő eljárás lefolytatása az intézmény vezetőjének feladata.

Az intézmény tulajdonában lévő nagy értékű berendezéseket (pl. hang- és video technikát, hangszereket) csak az arra felhatalmazott személyek használhatják.

3.) Az intézmény helyiségeit igénybe vevő művészeti iskolákra vonatkozó szabályok:

- Az iskolák kötelesek gondoskodni arról, hogy az órák, foglalkozások alatt a pedagógusi felügyelet biztosítva legyen.

- A nyitvatartási idő azon részében, amelyben az oktatási tevékenységre igénybevett helyiségekben tanítás folyik, az intézménybe érkező szülők, illetve az intézménybe más céllal (pl. közművelődési csoport próbájára) érkező személyek sem a tanóra alatt, sem az óraközi szünetekben nem léphetnek be a tanterembe, illetve az öltöző céljára használt helyiségekbe.

- Az öltözőket a tanóra alatt szigorúan zárva kell tartani, melyért az óraadó tanár a felelős.

- A szülők, illetve az intézmény egyéb látogatói a tanítási idő alatt csak a folyosókon, az előtérben tartózkodhatnak.

- Ha az intézményben tartózkodó szülők, vagy az iskolával semmilyen jogviszonyban nem álló személyek bármilyen módon zavarják az oktatási tevékenységet, az óraadó tanár köteles azt haladéktalanul jelezni az intézményben tartózkodó vezetőnek (vagy az ügyeletesnek), aki intézkedik a probléma megszüntetéséről.

- Az iskolai tevékenység ellenőrzésére jogosult személy (pl. fenntartó, szakfelügyelet képviselője stb.) köteles a látogatási szándékot az iskola igazgatójának bejelenteni, majd annak engedélyével látogathatja a tanítási órákat.

- A néptánc ruha- és hangszerraktár használatáért a BNI Vikár Béla Alapfokú Művészetoktatási Intézmény által megbízott raktáros tartozik felelősséggel.

4.) Helyiségek bérbeadása

A helyiségek bérbeadása, hasznosítása Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosításról, használatának és forgalmának rendjéről szóló mindenkor hatályos rendelete alapján történik.

A helyiségek alkalomszerű bérbeadásának díjtételeit az SZMSZ 5. sz melléklete tartalmazza.

5.) A kulturális és közgyűjteményi szakemberek szervezett képzése

A közművelődési területen dolgozók szervezett képzését, követelményeit, a képzés finanszírozását részletesen az 1/2000. (I.14.) NKÖM sz. rendelet szabályozza.

a) A szervezett képzésre jogosultak köre:

Az intézmény dolgozói közül a szervezett továbbképzésben való részvételi jogosultság és a normatív hozzájárulásban való részesedés lehetősége a kulturális feladatellátó munkakörökben és az azt közvetlenül segítő gazdasági munkakörben, közalkalmazotti jogviszonyban, teljes munkaidőben foglalkoztatott szakemberekre terjed ki (közművelődési szakember I-II-III., múzeumi közművelődési szakember).

b) A szervezett képzés tervezése

A szervezett képzés tervezésének, a normatív hozzájárulás igénylésének alapdokumentumai:

- a hétéves továbbképzési terv,

- illetve az adott és az azt követő naptári évre készülő beiskolázási terv.

Az intézmény vezetője köteles hétéves ciklusonként továbbképzési tervet készíteni, és azt jóváhagyásra a fenntartó elé terjeszteni.

Az intézmény vezetője köteles (a hétéves továbbképzési terv alapján) évente elkészíteni az ún. beiskolázási tervet, amelyet

- február 15-ig egyeztetni kell a közalkalmazotti megbízottal, és véleményeztetni kell az alkalmazotti közösséggel,

- illetve március 1-jéig el kell juttatni a fenntartóhoz.

A beiskolázási tervnek az adott évre és a következő évre tartalmazni kell:

- a szervezett képzésben résztvevő nevét, szakmai munkakörét, szakmai képzettségi szintjét,

- a képzés típusát, óraszámát,

- a képzés kezdetének, befejezésének időpontját,

- a képzésre, a vizsgára való felkészülésre adott munkaidő-kedvezmény időtartamát,

- a képzés tandíjának, vizsgadíjának költségeit,

- a képzés egyéb (tankönyv, utazás, szállás, étkezés, stb.) költségeinek összegét,

- a képzésben részvevő dolgozó helyettesítésének költségeit,

- a képzéshez a központi normatív hozzájárulás feletti költségvállalás összegét,

- a képzési költségek elszámolásának módját és határidejét,

- a képzésben résztvevő dolgozók, az intézményvezető egyetértését jelző aláírásokat.

c) A beiskolázási tervek módosítása

A beiskolázási tervek objektív okok miatt módosíthatók, ennek oka lehet pl. intézmény átszervezése, munkahely változtatás, a dolgozó családi és szociális problémája, új képzési lehetőségek megjelenése stb.

A tervezett módosítást kezdeményezheti az intézmény vezetője és a képzésben érintett dolgozó is. A változtatást egyeztetni kell a közalkalmazotti megbízottal, és véleményeztetni kell az alkalmazotti közösséggel. A változást a vezető köteles beterjeszteni a fenntartónak.

d) A normatív támogatáson felüli kedvezmények

A munkahely a normatív hozzájárulás költségei mellett biztosítja a dolgozónak a 150/1992. (XI.20.) Korm. sz. rendeletben foglalt vizsgára való felkészülési kedvezményeket.

6) Az intézmény dolgozóinak munkarendje:

A dolgozók munkarendjét úgy kell kialakítani, hogy az legyen összhangban az ügyfélfogadási idővel és nyitva tartási idővel egyaránt.

A művelődésszervezők munkarendjének rugalmasan kell alkalmazkodni az ügyfélfogadási feladatokhoz, de egyúttal a változó időpontban sorra kerülő esti, hétvégi rendezvényekhez, elfoglaltságokhoz is.

A technikai személyzet (takarítók) munkaidejét úgy kell beosztani, hogy a hétvégi (esetenként vasárnapi) időszakban is az intézmény megfelelő körülmények között fogadhassa a látogatókat.

Az ügyeletesek (portások) munkabeosztását a heti hatnapos nyitva tartási időhöz kell igazítani.

A dolgozók egyéni munkaidő beosztása a munkaköri leírásukban kerül meghatározásra.

A kiállítóhelyen szakmai és munkabiztonsági szempontokból 2 fő jelenléte szükséges.

7) Vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek

A 2007. évi CLII. Törvény 4. § a) pontja szerint a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett beosztások (dolgozók) nevét a 6. sz. melléklet tartalmazza.*

V. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény közalkalmazotti közössége 2011. december 7-én elfogadta, a szakszervezet véleményezte.

2. A Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és látogatójára nézve kötelező érvényű.

3. A módosított Szervezeti és Működési Szabályzat 2011.december 31-től lép hatályba.

Barcs, 2011. december 31.

Veszner Ádámné igazgató

A Móricz Zsigmond Művelődési Központ és Dráva Közérdekű Muzeális Kiállítóhely Szervezeti és Működési Szabályzatát Barcs Város Képviselő- testülete ....../2011.................sz. határozatában elfogadta.

A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei:

1. sz.: Az intézmény nyitva tartási rendje

2. sz.: Az intézmény házirendje

3. sz.: Az intézményben működő művészeti iskolákra vonatkozó házirend

4. sz.: Munkaköri leírások

5. sz.: Az önkormányzati vagyon intézményi hasznosításának szabályai

6. sz. : Vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek.

7.sz. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

1. sz. melléklet

AZ INTÉZMÉNY NYITVA TARTÁSI RENDJE

Móricz Zsigmond Művelődési Központ:

1) A látogatókra vonatkozó nyitva tartás

Az intézmény hétfőtől-péntekig 7:30 órától 20.00-ig, szombaton 14 órától 22 óráig áll a látogatók rendelkezésére. (Vasárnap szünnap.)

A fenti nyitva tartási időtől eltérő helyzetekben (pl. saját- és vendégrendezvényeknél) a további nyitva tartás meghatározása és engedélyezése az igazgató hatásköre.

A dolgozók munkaidejére vonatkozókat a munkaköri leírások tartalmazzák.

2) Ügyfélfogadási idő

Az intézményt hivatalos és egyéb ügyekben (pl. jegyelővétel, teremfoglalás, fénymásolás stb.) felkereső ügyfeleket és látogatókat hétfőtől-csütörtökig 8.00-12.00-ig és 13.00-16.00 óráig, pénteken 8.00-13.00-ig fogadja az intézmény. A munkatársak munkaköri leírását úgy kell meghatározni, hogy a fenti időszakban mindig legyen elérhető személy a művelődésszervező kollégák közül.

Dráva Közérdekű Muzeális Kiállítóhely:

1) A látogatókra vonatkozó nyitva tartás

Az intézmény

hétfő: szünnap

kedd – csütörtök: 10-12 óráig és 14-16 óráig

péntek: 8-12 óráig

szombat: 9-12 és 13-16 óráig

vasárnap: szünnap

áll a látogatók rendelkezésére.

A fenti nyitva tartási időtől eltérő helyzetekben a további nyitva tartás meghatározása és engedélyezése az igazgató hatásköre.

A dolgozók munkaidejére vonatkozókat a munkaköri leírások tartalmazzák.

Barcs, 2011. december 31.

Veszner Ádámné igazgató

2. sz. melléklet

HÁZIREND

A látogatók a nyitva tartási időben vehetik igénybe a ház általános szolgáltatásait, illetve részt vehetnek a nyilvános rendezvényeken.

A látogatók joga, hogy információt, felvilágosítást kérjenek a dolgozóktól az intézmény rendezvényeire, szolgáltatásaira, működésére vonatkozóan.

A látogatók joga és lehetősége, hogy közművelődési, közösségi igényeiket kezdeményezzék az intézmény vezetősége felé.

A látogatók - a kialakított díjtételek szerint - jogosultak igénybe venni az intézmény szolgáltatásait (fénymásolás, fax, telefonálás, internet használat).

Belépőjegyes rendezvények esetén a részvétel feltétele a jegy megvásárlása.

A különböző művelődési közösségek programjain, foglalkozásain csak az adott csoporthoz tartozó tagok vehetnek részt. Az intézmény munkatársai (esti időszakban a portás, az ügyeletes) kötelesek arról gondoskodni, hogy a közösségek munkáját idegenek ne zavarják meg.

Zártkörűnek minősített rendezvényt csak az arra meghívottak látogathatják.

Az intézmény látogatóitól elvárjuk, hogy magatartásuk méltó legyen az intézmény jellegéhez, kötelesek úgy viselkedni, hogy ne zavarjanak másokat.

A látogatóktól kötelessége, hogy vigyázzanak az intézmény és környékének rendjére, tisztaságára. A látogatók kötelesek betartani a tűzvédelmi és balesetvédelmi előírásokat.

Az intézménybe kerékpárt behozni, a folyosókon és termekben görkorcsolyával, gördeszkával stb. közlekedni szigorúan tilos.

A látogatók kötelesek megóvni az intézmény berendezéseit, eszközeit, bútorait stb. Károkozás esetén kártérítési felelősséggel tartoznak.

A látogatók nem kezelhetik az intézmény elektromos berendezéseit (világítás, szellőző berendezés stb.), valamint fűtőberendezéseit.

Az intézmény csak a rendezvények esetén biztosított ruhatárban elhelyezett tárgyakért vállal felelősséget.

Az intézmény területén dohányozni tilos!

Barcs, 2011. december 31.

Veszner Ádámné igazgató

3. sz. melléklet

AZ INTÉZMÉNYBEN MŰKÖDŐ

MŰVÉSZETI ISKOLÁKRA VONATKOZÓ HÁZIREND

1.) Az intézménybe kerékpárt behozni szigorúan tilos! Az iskolába kerékpárral érkező tanulók kötelesek az udvarban elhelyezett kerékpártárolókat használni. A kerékpárok őrzéséért az intézmény nem vállal felelősséget.

2.) A művészeti iskola tanulói kötelesek a tanórák előtt legalább 10 perccel megjelenni az intézményben, és az órakezdésig átöltözni a kijelölt öltözőkben.

3.) A tanulók a tanórák alatt fegyelmezett magatartásukkal, viselkedésükkel segítsék elő az eredményes munkát.

4.) Az óraközi szünetben a tanulók a táncteremben, illetve jó idő esetén az udvaron tartózkodhatnak, és kötelesek úgy viselkedni, hogy ne zavarják az intézményben tartózkodó egyéb látogatókat (a párhuzamoson folyó egyéb rendezvényeket, programokat).

5.) A tanulók kötelesek vigyázni a helyiségek tisztaságára, rendjére.

6.) Az iskola minden dolgozójának és növendékének be kell tartania a tűz- és balesetvédelmi előírásokat.

7.) Az elektromos berendezéseket (világítás, fűtés, klímaberendezés), valamint a fűtés berendezéseket csak a személyzet kezelheti!

8.) A helyiségekben lévő szalagfüggönyöket csak a felnőtt személyzet kezelheti.

9.) Görkorcsolyával, gördeszkával az intézményben közlekedni tilos.

10.) Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel:

- A nyitvatartási idő azon részében, amelyben az oktatási tevékenységre igénybevett helyiségekben tanítás folyik, az intézménybe érkező szülők, illetve az intézménybe más céllal (pl. közművelődési csoport próbájára) érkező személyek sem a tanóra alatt, sem az óraközi szünetekben nem léphetnek be a tanterembe, illetve az öltöző céljára használt helyiségekbe.

- Az öltözőket a tanóra alatt szigorúan zárva kell tartani, melyért az óraadó tanár a felelős.

- A szülők, illetve az intézmény egyéb látogatói a tanítási idő alatt csak a folyosókon, az előtérben, illetve a földszinti klubhelyiségben tartózkodhatnak.

- Ha az intézményben tartózkodó szülők, vagy az iskolával semmilyen jogviszonyban nem álló személyek bármilyen módon zavarják az oktatási tevékenységet, az óraadó tanár köteles azt haladéktalanul jelezni az intézményben tartózkodó vezetőnek (vagy az ügyeletesnek), aki intézkedik a probléma megszüntetéséről.

- Az iskolai tevékenység ellenőrzésére jogosult személy (pl. fenntartó, szakfelügyelet képviselője stb.) köteles először az iskola igazgatójánál (vagy helyettesénél) bejelentkezni, majd annak engedélyével látogathatja a tanítási órákat.

Barcs, 2011. december 31.

Veszner Ádámné igazgató

4. sz. melléklet:

MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK

A munkaköri leírások a személyi anyagban vannak elhelyezve.

5. sz. melléklet

Az önkormányzati vagyon intézményi hasznosításának szabályai

Általános szabályok:

- Az alábbiakban részletezett hasznosítási lehetőségeket jogi személyként bejegyzett szervezetek (intézmények, egyesületek, vállalkozók stb.) részére nyújtja az intézmény.

- Gazdasági szervezetek, vállalkozók helyiséget, szolgáltatást az üzletkörükbe tartozó tevé- kenység céljára vehetnek igénybe.

- A szolgáltatásra előzetes írásos megállapodást kell kötni.

- Az igénybevétel csak közösségi célokra vonatkozhat.

- Magánszemélyek termet csak családi ünnepek (pl. a faluházakban lakodalom) céljára bérelhetnek.

Az önkormányzati vagyon intézményi hasznosításának körébe tartozó lehetőségek:

- termek bérbeadása,

- eszközök bérbeadása,

- szolgáltatások nyújtása külső szerveknek.

DÍJTARIFÁK:

1) Termek bérbeadása

A művelődési központ és a faluházak helyiségeinek bérbeadáskor az alábbi díjtáblázatot kell alkalmazni:

a) Az intézmény ún. büfé helyisége nyilvános pályáztatással (több jelentkező esetén licitálással) kerül hasznosításra az önkormányzat vonatkozó rendelete alapján.

b) Földszinti klubterem, emeleti kupolás klubterem bérleti díja

- 4 óra alatti időtartam esetén megkezdett óránként 1.500.- Ft

- 4 órás időtartamra (fél nap) 5.000.- Ft

- 8 órás időtartamra (egész nap) 10.000.- Ft

c) Egyéb kisebb helyiségek (tantermek, öltözők)

- megkezdett óránként 800.- Ft

d) Kamaraterem

- fűtési időszakban megkezdett óránként 3.500.- Ft

- fűtési időszakon kívül megkezdett óránként 3.000.- Ft

e) Színházterem

- fűtési időszakban megkezdett óránként 5.000.- Ft

- fűtési időszakon kívül megkezdett óránként 4.500.- Ft

f) Faluházak nagyterme:

- fűtési időszakban megkezdett óránként 1500.- Ft

- fűtési időszakon kívül megkezdett óránként 1000.- Ft

Kulturális-, oktatási-, művelődési-, egészségügyi-, jótékonysági célra a bérleti díjat az intézmény igazgatója a fentiektől eltérően, egyedi megállapodás keretében állapíthatja meg.

2) Eszközök bérbeadása:

a) Szabadtéri (mobil) színpad

a régi szabadtéri színpad esetén a kölcsönzés alapdíja Barcson belül 1 napra, vidéki kölcsönzés esetén 3 napra vonatkozóan 300 Ft + ÁFA / m2. További megkezdett naponként az alapdíj 20 %-a.

az új (10x8 m-es) színpad kölcsönzés alapdíja Barcson belül 1 napra, vidéki kölcsönzés esetén 3 napra vonatkozóan 27.000 Ft + ÁFA. További megkezdett naponként az alapdíj 20 %-a.

b) Új komplett szabadtéri színpad (színpad + sátortető) bérleti díja Barcson belül 1 napra, vidéki kölcsönzés esetén 3 napra vonatkozóan 100.000 Ft + ÁFA. További megkezdett naponként a bérleti díj 12.000 Ft + ÁFA. A színpadi sátor felépítését csak a művelődési központ által megbízott szakemberek végezhetik. Az ő költségük (munkabér, útiköltség) a megrendelőt terhelik.

c) Kisebb eszközök bérbeadása:

- székek 50 Ft + ÁFA/db/nap

- asztalok 50 Ft + ÁFA/db/nap

- reflektorok 1000 Ft + ÁFA/db/nap

6x3 alapterületű öltözősátor 3.000 Ft + ÁFA/db/nap

10x6 m alapterületű party sátor 5.000 Ft + ÁFA/db/nap

sörpad garnitúra 3000 Ft + ÁFA/db/nap

3) Szolgáltatások

a) Hangtechnika csak a művelődési központ által biztosított szakemberrel együtt igényelhető.

Tekintettel a technikai variációk sokféleségére (hányféle mikrofonra, erősítőre, hangfalra van szükség), és tekintettel a hangosítandó rendezvények különbözőségére (kültéri, beltéri, egyszerű vagy bonyolultabb feladatról van-e szó) a szolgáltatás díját esetenként az igazgató állapítja meg.

b) Fénymásolás

- A/4-es méret: 12 Ft/db (ÁFÁ-val), A/3-as méret 15 Ft/db (ÁFÁ-val)

- Az elvégzett fénymásolásokról a megbízott személy számlát ad a megrendelőnek,

a bevételekkel havonta számol el a pénztár felé.

Záradék:

- A díjtételek megállapítása az igazgató hatáskörébe tartozik.

- Az előbbiekben felsorolt bérleti szolgáltatásokat az igazgató engedélyezi.

- Az intézmény gondnokának feladata, hogy a termek bérbeadása előtt és után minden esetben ellenőrizze le azok állapotát, a kölcsönzések esetében gondoskodjon a visszaszállított eszközök ellenőrzéséről. Károkozás esetén a problémát jelezze az intézmény vezetőnek.

- A továbbiakban a művelődési központ és a kiállítóhely díjtételeit külön igazgatói utasításban kerül szabályozásra.

- A szabályozás visszavonásig érvényes.

Barcs, 2011. december 31.

Veszner Ádámné igazgató

6. sz. melléklet

Vagyonnyilatkozatra kötelezett munkakörök

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. Tv. Alapján

3. §. (1) bekezdés c) pontja alapján (Vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki – önállóan vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében):

- gazdasági vezető

3. §. (1) bekezdés b) pontja alapján (Vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki – önállóan vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult közbeszerzési eljárás során):

- igazgató

7. számú melléklet

Móricz Zsigmond Művelődési Központés Dráva Közérdekű Muzeális Kiállítóhely

Szervezeti és Működési szabályzatához

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A. § (5) bekezdése alapján a költségvetési szerv vezetője köteles rendelkezni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről, amely a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képezi.

A szervnél előforduló szabálytalanságok kezelésére – figyelembe véve a PM által a szabálytalanságok kezeléséhez kiadott útmutatóját – az itt meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni.

1. Általános rész

1.1. Szabálytalanság fogalma, leírása

A szabálytalanság fogalma:

Szabálytalanságnak nevezzük a korrigálható mulasztásokat, hiányosságokat, a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekményeket.

A szabálytalanság valamely létező szabálytól:

- központi jogszabályi rendelkezéstől,

- helyi rendelettől,

- egyéb belső szabályzattól, utasítástól

való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti.

A szabályok be nem tartása adódhat

- nem megfelelő cselekményből,

- mulasztásból,

- hiányosságból.

A szabálytalanság bekövetkezhet:

- az államháztartás működési rendjében,

- a költségvetési gazdálkodás valamely területén,

- a költségvetési szerv valamely feladatellátásában stb.

1.2. A szabálytalanságok típusai

A szabálytalanságoknak alapvetően két típusát kell megkülönböztetni:

- a szándékosan okozott szabálytalanságokat, valamint

- a nem szándékosan okozott szabálytalanságokat.

A szándékosan okozott szabálytalanságok közé az alábbiakat kell sorolni:

- félrevezetés,

- csalás,

- sikkasztás,

- megvesztegetés,

- szándékosan eszközölt szabálytalan kifizetés.

A nem szándékosan okozott szabálytalanságok közé kell sorolni a következőket:

- figyelmetlenségből elkövetetett szabálytalanság,

- nem megfelelő módon és tartalommal vezetett nyilvántartásokból származó szabálytalanság,

- hanyag munkavégzésből, magatartásból származó szabálytalanság,

- határidő elmulasztása miatti szabálytalanság.

2. A szabálytalanságok megelőzése

2.1. A szabálytalanságok megelőzése érdekében működtetett FEUVE rendszer

A szabálytalanságok megelőzése érdekében a költségvetési szerv a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszert működteti. Ennek során kiemelt figyelmet kell fordítania a következőkre:

- a szervezet megfelelően szabályozott legyen, s a szabályzatok folyamatosan felülvizsgálatra kerüljenek,

- a szerv a szabályzatok szerint működjön, a működés e tekintetben is folyamatosan ellenőrzött legyen,

- a szabálytalanság esetén történjen intézkedés a szabálytalanság

- megszüntetésére,

- a szabálytalanság helyesbítésére, korrigálására.

2.2. A szabályozottság biztosítása

A szabályozottság biztosítása a szerv vezetőjének feladata. A szerv vezetőjének kell gondoskodnia – belső utasítási rendszerének megfelelően – arról, hogy a szerv valamennyi kötelező, illetve a működést egyébként segítő belső szabályozással rendelkezzen.

A szabályozottság biztosítása nemcsak a szabályzatok rendelkezésre állását jelenti, hanem azt is, hogy a szabályok mindig naprakészek, a jogszabályokhoz, illetve a belső szervezeti elvárásokhoz igazodóak legyenek, tartalmukban segítséget nyújtsanak a szerv feladatainak ellátásához, végső soron a szerv célkitűzés rendszerének eléréséhez, megvalósításához.

A szerv működése tekintetében a legfontosabb szabályzatok, utasítások jegyzékét a FEUVE szabályzat tartalmazza.

3. A szabálytalanságok kezelési rendje

3.1. A szabálytalanságok kezelésének fogalma

A szabálytalanságok kezelése: az eljárásrend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, az intézkedések hatásának nyomon követése, a nyilvántartási tevékenység, mely közvetlenül a szerv vezetőjének a feladata.

3.2. A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja

A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának megelőzése.

A megelőzés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe új elemeket kell beépíteni, hogy az előzetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetői ellenőrzés eszközével a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhető legyen.

A FEUVE rendszerben az ellenőrzési pontok kialakításakor figyelembe kell venni a független belső ellenőrzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a mulasztások, hiányosságok, helytelen cselekmények tényére, okaira, körülményeire, illetve a felelősökre.

A FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során a független belső ellenőrzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, betartatásával, illetve a közvetlen felelősök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetőek legyenek.

3.3. Általános elvek

A költségvetési szerv vezetőjének (aki egyben felelős a FEUVE rendszer kialakításáért) gondoskodnia kell arról, hogy az első szintű pénzügyi irányítási és kontroll rendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságokat elkerüljék.

A FEUVE rendszer kielégítő működését biztosítani kell a szerv minden tevékenysége vonatkozásában.

A szerv azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni.

A FEUVE rendszer ezen területekhez kapcsolódva olyan feladatokat határoz meg, amelyek végrehajtásával a szabálytalanságok kiküszöbölhetők, illetve az okozott kár mértéke korlátozható.

3.4. A szabálytalanságok kezelési rendjébe tartozó feladatok

A szabálytalanságok kezelési rendjébe az alábbi feladatok ellátása tartozik:

- a szabálytalanságok észlelése,

- intézkedések, eljárások meghatározása,

- intézkedések, eljárások nyomon követése,

a szabálytalanságok és a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések nyilvántartása.

3.4.1. A szabálytalanságok észlelése

A szabálytalanságok észlelése több módon is történhet. Ilyen észlelési pontok, helyzetek lehetnek:

- a FEUVE rendszerben történő észlelés, ahol a konkrét észlelő lehet

- az a dolgozó, aki közvetlenül részt vesz az adott munkafolyamatban, illetve

- a szerv különböző szintű vezetője,

- belső ellenőrzési rendszer,

- külső ellenőrző szervezet.

A dolgozó által észlelt szabálytalanság esetén követendő eljárás

Ha a szerv valamely – nem vezető beosztású – dolgozója észleli a szabálytalanságot, akkor a szabálytalanság észlelésével kapcsolatban tájékoztatási kötelezettsége keletkezik. Tájékoztatási kötelezettségének az alábbiak szerint kell eleget tennie:

- értesítenie kell a közvetlen felettesét,

- ha a közvetlen felettese is érintett a szabálytalanságban, akkor a felügyeleti szervet kell értesítenie.

A dolgozó által értesített személynek meg kell vizsgálnia az észlelés tartalmát, s ha az észlelt szabálytalanságot tényleges szabálytalanságnak tartja, akkor értesítenie kell a költségvetési szerv vezetőjét.

A költségvetési szerv vezetője köteles megvizsgálni a szabálytalanságot, intézkedést hozni, illetve megindítani a szükséges eljárást.

Vezetői szinten észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás

Ha vezetői szinten észlelik a szervnél, hogy valamely területen szabálytalanság történt, az érintett vezetőnek kell a szabálytalanságot kivizsgálnia, intézkedést elrendelnie, és szükség esetén az eljárást megindítania.

A külső ellenőrző szervezet által észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás

A külső ellenőrző szervezet által tapasztalt szabálytalanságokat a külső ellenőrző szervezetnek az általa készített ellenőrzési jelentésben kell leírnia. Az ellenőrzési jelentés alapján a szervnek szintén intézkedési tervet kell kidolgoznia, majd pedig végrehajtania.

(A külső ellenőrző szervezetnek joga van arra, hogy a szabálytalanságokkal kapcsolatban saját maga indítsa meg az eljárást, illetve, hogy a felügyeleti szervnél kezdeményezze egyes eljárások megindítását.)

3.4.2. Intézkedések, eljárások meghatározása

A feltárt szabálytalanságok megszüntetése, illetve a szabálytalanságok orvoslása, a hibák kijavítása, a hiányosságok pótlása mind-mind intézkedést, illetve valamilyen eljárást tesz szükségessé.

Az intézkedések megtételéért, az eljárások meghatározásáért elsősorban a szerv vezetője tartozik felelősséggel, aki e felelősségét megoszthatja más területek vezetőivel.

Az intézkedések alapvetően két csoportra oszthatók:

a) külső szerv bevonását indokló intézkedések (pl.: feljelentés büntetőügyben, szabálysértési ügyben stb.)

b) szerven belül megoldható intézkedések.

A szerven belül megoldható intézkedések azok, amelyek nem zárulnak le egyszerűen, hanem tényleges, többrétegű feladatellátást indokolnak.

A szerven belüli intézkedések sora a következő:

- tényállás tisztázása (ez történhet akár fegyelmi ügy keretében is),

- a tényállás megállapítása alapot adhat további vizsgálatok megindítására és elvégzésére,

- a tényállás teljes tisztázása és az esetleges további vizsgálatok eredményeképpen a szükséges válaszintézkedések meghatározása,

- a válaszintézkedések hatásának, hatékonyságának áttekintése, majd

- a megfelelő intézkedés megtétele.

A 2. számú melléklet tartalmazza az egyes eljárásokra irányadó jogszabályok főbb rendelkezéseit.

3.4.3. Intézkedések, eljárások nyomon követése

A költségvetési szerv vezetőjének már említett feladata az intézkedések elrendelése, valamint azok megtétele.

Az adott intézkedést azonban nem elegendő elrendelni és a megtételéről gondoskodni, folyamatosan figyelemmel kell kísérni az elrendelt feladatok végrehajtását, az egyes eljárások helyzetét.

Kiemelt feladat az, hogy az észlelt, feltárt szabálytalanságok ismételt előfordulási lehetőségét kiküszöböljék, azaz felderítsék azokat a körülményeket, helyzeteket, amelyek hasonló szabálytalanságok előfordulását lehetővé teszik.

Az ilyen helyezetek kiküszöbölésére a folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzés rendszerében kiemelt hangsúlyt kell fektetni.

Indokolt esetben a szerv vezetője elrendelheti a feltárt szabálytalansággal kapcsolatos belső ellenőrzés végrehajtását is, melynek tapasztalatait közvetlenül felhasználhatja a FEUVE rendszer fejlesztése során.

3.4.4. Nyilvántartási feladatok

A költségvetési szerv vezetőjének a szabálytalanságok kezelése során nyilvántartási feladatai keletkeznek. A főbb feladatok a következők:

- a szabálytalanságok észlelésével, a szabálytalanságokkal kapcsolatos tényállás tisztázásával, illetve a szabálytalansággal kapcsolatban keletkezett iratokról naprakész nyilvántartást kell vezetni,

- a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratokat az egyéb iratoktól elkülönített rendszerben külön iktatni kell,

- nyilván kell tartani a szabálytalanságok kezelése érdekében elrendelt, illetve megtett intézkedéseket, valamint az intézkedésekhez kapcsolódó határidőket,

- indokolt esetben figyelembe kell venni más vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit is (pl.: a 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet).

4. A nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok során a szabálytalanságok

megelőzése és kezelése

A szervnél nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok különösen a következők:

- a tervezési folyamatok egyes területei,

- az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek,

- a szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek,

- a pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek.

A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő:

a) megelőzési feladatok

1. A korábbi évek tapasztalatai alapján - a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve - meg kell keresni a különösen kényes területeket (elsősorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségű készpénz, illetve eszközmozgás van);

2. Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegű kiadások teljesítésével járó területek (pl.: beruházások, rendszeres intézmény-finanszírozások) fokozott ellenőrzési rendjének meghatározásáról;

3. Biztosítani kell egyes – az elmúlt évek tapasztalatai alapján, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnőtt jelentőségű – területek fokozott ellenőrzését, a szabályosság kontrollálását.

4. Figyelembe kell venni a külső ellenőrzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is.

b) észlelés

1. A szabálytalanság észlelése esetében az általános eljárásrendnek kell érvényesülnie.

c) intézkedések, eljárások meghatározása

1. Ha a szabálytalanság központi támogatással kapcsolatos, és a szerv számára jelentős anyagi kárt okozott, fegyelmi eljárást kell indítani.

2. Minden esetben ki kell vizsgálni az ügyet, a tényállásról írásos jegyzőkönyvet kell felvenni.

3. Vizsgálni kell a belső szabályok és a szabálytalanság előfordulása közötti kapcsolatot, azaz hogy a belső szabályok hiányossága, avultsága stb. okozta-e a tévedést, szabálytalanságot – mivel a tervezési folyamat szabálytalanságai ritkán feltételeznek szándékos szabálytalanságot.

d) intézkedések, eljárások nyomon követése

1. Vizsgálni kell, hogy az intézkedések hatására a szabálytalanságok kiigazításra kerültek-e, a belső szabályozási rendszerbe bekerültek-e a területre vonatkozó előírások.

2. Ellenőrizni kell más hasonló területek, hasonló feladatok ellátását, illetve a jövőben az adott szabálytalanság ismételt előfordulását.

e) nyilvántartás

1. A szabálytalanságról a vizsgálat során készült valamennyi írásos dokumentumot iktatni kell.

Az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő:

a) megelőzés

1. Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belső rendet, politikát, melyek az illegális pénzügyi cselekmények megelőzését célozzák.

2. Gondoskodni kell arról, hogy a szerv dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel. Tisztában kell lenniük az ilyen esetek bejelentési, illetve vizsgálati szabályaival.

3. Tájékozódni kell az illegális pénzügyi cselekmények előfordulási típusairól, területeiről, feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetőségéről.

b) észlelés

A szabálytalanság észlelése esetében az általános eljárásrendnek kell érvényesülnie.

c) intézkedések, eljárások meghatározása

1. Gondoskodni kell a szükséges felelősségre vonásról, indokolt esetben a feljelentések megtételéről.

2. Kisebb összegű illegális pénzügyi cselekményeknél, különösen ha az nem szándékosan történt, törekedni kell arra, hogy a cselekmény pénzügyi következményei orvoslásra kerüljenek. (Ennek legcélszerűbb eszköze a kártérítésre kötelezés.)

d) intézkedések, eljárások nyomon követése

1. Kiemelt figyelmet kell fordítani annak ellenőrzésére, hogy a hozott intézkedések valóban végrehajtásra kerültek-e.

2. A szerv hatáskörén kívül eső ügyeknél, eljárásoknál is figyelemmel kell kísérni a történéseket.

e) nyilvántartás

Az általános szabályok szerint történik.

Az illegális pénzügyi cselekmények külön figyelmet igénylő területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell meghatározni:

- az adott terület költségvetési terv, illetve tényszám adatai költségvetési főösszeghez viszonyított nagyságrendjét kell vizsgálni (azt a százalékot, melytől a terület jelentős tételnek számít, a szerv a vizsgálat során írásban rögzíti),

- az adott terület ellenőrzéssel, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával, azaz annak ellenőrzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerték-e, a szabályok betartását a tevékenység során ellenőrzik-e, utólag mikor történik ellenőrzés, illetve, hogy a területet érintette-e a független belső, illetve külső ellenőrzési tevékenység. Az a terület lesz figyelmet érdemlő, mely az ellenőrzés szempontjából a legkevésbé lefedett.

A fenti szempontok együttes értékelésével kell meghatározni azokat a területeket, melyek a legnagyobb figyelmet igénylik.

A szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő:

a) a megelőzés során:

- rendszeresen át kell tekinteti a szerv belső eljárásrendjét, különös tekintettel a belső szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra,

- vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat, és a szabályosság követelményének megfelelően gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartatás ellenőrzéséről.

b) a többi eljárási elem megegyezik az általános szabályoknál leírtakkal.

A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok megelőzésének, kezelésének eljárásrendje:

a) a megelőzés keretében

- a valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes végigkísérése történik meg.

Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok lehetnek pl.:

- dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése,

- a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre,

- a beruházások pénzügyi lebonyolítása stb.

A dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követésekor a tényleges ellenőrzési feladatok például a következők lehetnek:

- a beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumának vizsgálata,

- a beszerzés kezdeményezésének ellenőrzése, áttekintése jogosság, célszerűség szempontjából,

- a megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból:

- a megrendelő jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló,

- megtörtént-e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése,

- az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosult végezte-e,

- gazdaságosság elvét szem előtt tartották-e;

- a megrendelés nyilvántartásának ellenőrzése (megfelelő, átlátható rendszerben történik-e),

- a megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése,

- a készlet jellegű termékek beérkezést követő nyilvántartásba vételének, tárolásának vizsgálata,

- a pénzügyi teljesítés előtt az érvényesítői feladatok ellátásának teljes ellenőrzése – a feladat valamennyi mozzanatára kiterjedően,

- a pénzügyi teljesítés előtt az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése,

- az utalvány ellenjegyzésének ellenőrzése,

- a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata,

- a pénzügyi teljesítést követő számviteli folyamatok nyomon követése.

b) A szabálytalanságok kezelése megegyezik az általános szabályoknál leírtakkal.

A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban felmerülő szabálytalanságok kezelésének rendjét indokolt esetben külön, írásban lehet meghatározni.

5. A költségvetési szerv vezetőjének értékelési feladata a szabálytalanságok

megakadályozása érdekében

A szerv vezetője a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli a szerv egyes működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja.

Az értékelés során át kell tekinteni legalább a következőket:

- a szervnél, illetve annak tevékenységeinél, feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység,

- a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére,

- az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra,

- a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak,

- a FEUVE szabályzata elkészült-e, annak betartására kellő figyelmet fordítanak-e.

A költségvetési szerv vezetője a FEUVE tevékenységet köteles értékelni

- a független belső ellenőr, valamint

- a külső ellenőri szervezet

megállapításai alapján is.

6. A szabálytalanságok kezelésének belső szervezeti rendje

A szerv vezetője köteles bevonni más személyeket is – a szerv 2. számú mellékletében (végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal) meghatározott szabályzatban rögzítettek szerint – a szabálytalanságok kezelési feladataiba, beleértve a megelőzési tevékenységet is.

A szerv vezetője mellékletben rendelkezhet arról, ha a szabálytalanságok kezelésére:

- szakértői csoportot kíván bevonni, vagy

- szabálytalanság kezeléssel foglalkozó felelőst kíván kijelölni.

A hivatkozott mellékletben kell rögzíteni a szakértői csoport feladatát, hatáskörét. A szabálytalanság kezelésével foglalkozó felelős esetében a mellékletben a főbb feladatokat is rögzíteni kell azzal, hogy azt az érintett dolgozó munkaköri leírásában is szerepeltetni kell.

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéhez kapcsolódó melléklet

1. számú melléket:

Az egyes eljárásokra vonatkozó jogszabályok

A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárásokra vonatkozó szabályok:

1. A büntetőeljárás megindítása

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani.

A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni.

2. Szabálysértési eljárás

A szabálysértésekről szóló LXIX. törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget.

A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással; a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.

3. Kártérítési eljárás

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) megfelelő rendelkezései.

4. Fegyelmi eljárás

Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.

Következő esemény

Nincs rendezvény

Életképek

55 ves 7.jpg

Támogatóink: